Hogy Kérdezünk Rá A Melléknévre | A Melléknév A Magyar Nyelvtanban

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj. Kérdőszava: milyen? minő? miféle? mekkora? melyik? Alaktani jellemzői [ szerkesztés] Ragozás, egyeztetés [ szerkesztés] A melléknév alapvetően hasonló ragokat vehet fel, mint a főnév. A jelzői szerepű melléknév számos nyelvben (például német, újlatin nyelvek) egyezik a hozzá tartozó főnévvel nemben, számban és esetben (akárcsak a névelők), azaz a főnévi csoport határozza meg az alakját, és önmagában vagy a főnévvel együtt fejezi ki a kívánt viszonyt ( rote Äpfel 'piros almák', a rot melléknéven is jelölve a többes számot). Az angolban nincs egyeztetve, a magyarban pedig csak állítmányként (például ők ügyesek). Egyeztetéskor kérdéses lehet a szám és a nem, ha például egyazon melléknév tartozik egy hím- és egy nőnemű szóhoz, illetve ha ugyanazon melléknév vonatkozik egyes és többes számú szavakra: az egyes nyelvekben más és más megoldások fordulnak elő. A németben bonyolult szabályok vonatkoznak a melléknévragozásra, amely attól függ, hogy van-e mellette határozott vagy határozatlan névelő, és ha igen, az tudja-e jelezni a főnévi szerkezet számát, nemét és esetét.

Nyelvtan - 3. osztály | Sulinet Tudásbázis

Szófajtani jellemzői [ szerkesztés] A melléknév lexikailag tartalmas szófaj, s mivel mondatrészt fejezhet ki, az alapszófajok egyike. Lehet tőszó (például szép), képzett szó (például kétséges) vagy összetett szó (például nagymértékű). A melléknév nyílt szóosztály, mivel újabbak jöhetnek létre. Képezhető főnévből (év > éves, évi), névutóból (mögött > mögötti), igékből pedig a melléknévnek megfelelő szerepű melléknévi igenév jöhet létre (érkezik > érkező), ami melléknevesülhet is (például ápolt 'gondozott'). A melléknevesülés ismérve, hogyha fokozható, illetve ha már nem vehet maga mellé az igére jellemző bővítményt (például tárgyat). A melléknévből képezhető ige (széles > szélesít, ill. szélesedik), főnév (széles > szélesség) és határozó (széles > szélesen). Sok esetben bármiféle képző nélkül használható főnévként is (például szegény > a szegények), a németben pedig legtöbbször alakváltozás nélkül használható határozóként (például glücklich: 'szerencsés', ill. 'szerencsésen' – kivéve: gut 'jó', de wohl 'jól'; angolul ilyen például fast, quick).

A német nyelv második legvirulensebb témája Rejtélyesek a német nyelv indokai a kommunikáció bonyolítására, de attól függően, hogy a jelzős szerkezet ( melléknév + főnév) előtt milyen névmás, számnév vagy névelő áll, a melléknévragozásnak gyenge, erős és vegyes eljárásait különböztetjük meg. Az ebből kialakuló táblázatok tanulmányozása és gyakorlása teszi ki a német nyelvtanulás 90%-át. A nem-anyanyelvi beszélők általában soha nem sajátítják el egészen, vagy nem lesznek képesek azzal a sebességgel korrektül beszélni, mint az anyanyelviek. (Egyszerűsítésül sokan egészen száműzik a részes esetet beszédükből. ) Aber keine Panik! Bizalmas légkörben néhány Schnaps után az anyanyelviek is elismerik: ők sem beszélnek korrektül. A gyenge melléknévragozás A melléknevet akkor ragozzuk "gyengén", ha előtte állnak a... dieser, diese, dieses, diese jener, jene, jenes, jene jeder, jede, jedes, jede mancher, manche, manches, manche solcher, solche, solches, solche welcher, welche, welches, welche derjenige, diejenige, dasjenige, diejenigen derselbe, dieselbe, dasselbe, dieselben névmások vagy az... aller, alle, alles, alle beide sämtliche határozatlan számnevek.

A melléknév a magyar nyelvtanban

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Tartalomjegyzék 1 Asztúriai 1. 1 Ige 2 Katalán 2. 1 Ige 3 Portugál 3. 1 Kiejtés 3. 2 Ige 4 Spanyol 4. 1 Kiejtés 4. 2 Ige 4. 2. 1 Etimológia 4. 2 Ragozás 4. 3 Lásd még 4. 3 Antonimák Asztúriai Ige preguntar kérdez Katalán Portugál Kiejtés IPA: [pɾɨɡ. wntɐɾ] Spanyol IPA: /pɾeɡunˈtaɾ/, [pɾeɣũn̪ˈt̪aɾ] preguntar ( E/1 jelen idő pregunto, E/1 múlt pregunté, befejezett alak preguntado) Etimológia Tkp. perguntar.

Fokozás [ szerkesztés] A főnevektől eltérően a mellékneveket fokozni is lehet (akárcsak a határozókat és a határozatlan számneveket). Ez alól kivétel, ha azonosító, besoroló jellegűek (például nincs *hazaibb, *személyibb), illetve ha eleve szélsőséget fejeznek ki (például nincs *végtelenebb, *mérhetetlenebb). Nem fokozhatók az anyagnevek sem (például bőr pénztárca), ha az adott nyelv melléknévvel fejezi ki őket. A magyarban az alapfokot zérómorféma jelöli; a középfokot pedig a -bb jel kötőhangzós vagy a nélküli változata. A középfok -ik kiemelőjelet kaphat: szebbik. A felsőfok leg- jele és a túlzófok legesleg- jele többnyire a középfokhoz járul (például legszebb), ha pedig ez nem létezik, akkor az alapfokú alakhoz (például legalsó, legfelső). – Más nyelvekben a felsőfok a középfoktól csak a határozott névelőben különbözik, például az olaszban és a franciában. Mondattani jellemzői [ szerkesztés] Szószerkezetekben [ szerkesztés] Melléknévi alaptagú szószerkezetben a bővítménye jellemzően a határozó, amely az igékhez hasonlóan lehet vonzat vagy szabad határozó (például nagyon gyors, fokhatározó).

Spyrja – Wikiszótár

rick and morty 4 évad 1 rész vajda jános nádas tavon elemzés

NÉMET MELLÉKNÉVRAGOZÁS

Állítmányt: ennek tipikus szófaja az ige, sok esetben viszont melléknév fejezi ki, többnyire kopulával (például Az alma piros volt/lesz/lett/maradt) Határozót: melléknévből képzett (l. alább) határozók az ige bővítményei lehetnek (például gyors an fut) Állítmányként néha egyeztetés szempontjából is másként viselkedik, mint jelzőként: a magyarban egyeztetjük ilyen esetben (az almák piros ak), a németben viszont nem (die Äpfel sind rot). Vannak melléknevek, amelyek csak állítmányként állhatnak (az oroszban erre külön alakjuk van), némely más melléknevek viszont csak jelzőként fordulnak elő. A magyarban egy szónál alaki különbség is megfigyelhető szintaktikai szerepétől függően: a kis forma csak jelzőként fordul elő, a kicsi alak viszont jellemzően állítmányként. (Hasonló a két és a kettő számnév esete. ) Határozóként lehet módhatározó (szépen ír), állapothatározó (féloldalasan áll), eredet- és eredményhatározó (éretlenből éretté vált), fok-mérték határozó (erősen felsértette), tekintethatározó (jónak jó).

Rendelje meg "A magyar nyelvtan alapjai" oktatóprogramot most kedvezményes áron! Az oktatóprogram ára 16. 990 Ft.

Melléknevek

  1. Melléknevek
  2. Eurosport 2 online tv nézés lő adas
  3. Nyílt Titkok Online | Film - Letöltés Online | letolt-online
  4. A melléknév a magyar nyelvtanban
  5. Könyv: The Pacific (Hugh Ambrose)

Melléknév – Wikipédia

disney channel játékok sok sikert charlie

A thai nyelvben a melléknév automatikusan ige is lehet, tehát például a 'drága' melléknév egyúttal 'drágának lenni' jelentésű is. [2] Amit egy nyelv melléknévvel fejez ki, azt nem biztos, hogy a másik is azzal fejezi ki, például magyarul (angolul, németül stb. ) van éhes, franciául viszont avoir faim ('éhe van vkinek'), másfelől pedig azt, hogy valakinek szüksége van valamire, a héber melléknévvel fejezi ki ( זקוק zakuk, kb. 'szükséget szenvedő'). Léteznek nyelvek, amelyekben nincs is melléknév, és szerepét például az igék töltik be (a nagy melléknevet például egy 'nagynak lenni' igével). A magyarban egyes melléknevek főnevesülve az eredetitől eltérő többesszám-jelet kapnak (például melléknévként vörös ek, főnévként vörös ök, vagy nekem a piros ak tetszettek, de a piros ok hátráltatták a forgalmat). A melléknevekből újabb melléknevek is képezhetők (például vidéki > vidékies, ill. a fosztóképzővel udvarias > udvariatlan), valamint különféle szóösszetételek alkothatók vele (például másik melléknévvel világosbarna, főnévvel gyorsvonat).

November 29, 2021