Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz 2, Blogászat, Napi Blogjava: Ki Beszél És Kihez Beszél? - Füst Milán: A Magyarokhoz

"Egy 1919 szeptemberében kelt hosszabb naplóbejegyzés tanúsítja, hogy az otthontalanság tapasztalata valóban alapjaiban érinti az írói identifikáció elbeszélését is" – írja Schein Gábor Füst Milán Naplójának zsidó vonatkozásairól szóló esszéjében (A "zsidó" Füst Milán Naplójában, Literatúra, 2011/3). Az idézet sértettség, identitásbizonytalanság, némi öngyűlölet, de hűség jegyeit egyaránt mutatja: "Nem vagyok itthon saját hazámban (... ) Tekinteteket érzek magamon, – mérlegelnek, – védekeznem kell, – mint egy rü­hes állat: szégyenkezem, futok, hogy valami hibám van. (... ) Nemrég volt egy pillanatom, melyben azt gondoltam, hogy ki kell térnem, – nem félelemből, hanem mert nem köt engem sem a valláshoz, sem a fajhoz semmi, – keresztény nevelésben részesűltem, a keresztény gondolat jobban foglalkoztatott 15-16 éves koromban, mint bármi – s ezenfelül: – nincs okom, hogy vállaljam e mártíriumot: rokonaim rosszak voltak hozzám s a zsidóság nem különben... De aztán meggondoltam s a megvetés és gőg nem hagyott így tennem.

Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1

Az ősi alkotmány védelme a magyar hagyományok védelmét jelentette a számukra és a szabadság szimbóluma volt. Ehhez vegyük hozzá, hogy a nemesség nagy része királyhű volt (a Martinovics-mozgalom, amely köztársasági államformát akart, csak múló epizódnak bizonyult, nem volt széles társadalmi támogatottsága). Az uralkodó iránti hűség magától értetődő volt számukra, és ezt erősítette a vallási érzület is, hiszen a királyi ház "isten kegyelméből" uralkodott. A bécsi udvar is jól kiismerte már a lobbanékony, áldozatkész magyarokat, és gondoskodott róla, hogy szenvedélyességüket kihasználva fokozza bennük a lojalitás érzését (hogy maga a császár emberileg vagy uralkodóként mennyire méltó erre a hűségre és tiszteletre, azt a magyar nemesség zöme képtelen lett volna megítélni). Tudjuk, hogy Napóleon elsősorban személyes varázsának köszönhette karrierjét, míg Ferenc császár ennek a mesterségesen gerjesztett lelkesedésnek köszönhette a magyarok hűségét. Ahhoz, hogy megértsük, miért dicséri Berzsenyi a Habsburg császárt és miért buzdít Napóleon ellen, elsősorban azt kell átéreznünk, milyen volt a korhangulat, amelyben élt.

berzsenyi dániel a magyarokhoz 1 verselemzés

A magyarokhoz I. A magyarokhoz I. címe is sejteti, hogy ez a vers egy óda. A megszólított a magyar nép, a magyarok hoz, a magyarok ról is szól a költemény. Már az első sor (" Romlásnak indult hajdan erős magyar") megfogalmazza az idő- és értékszembesítés t, ami a romantika magyar irodalmára nagyon jellemző. Két idősíkot szembesít, a múltat és a jelent, és ezekhez értékeket kapcsol, amiket szintén szembeállít egymással. A múltra a dicsőség jellemző (" hajdan erős magyar"), míg a jelenre az elsatnyulás, elértéktelenedés. Erre a szembenállásra fel lehet építeni a vers értelmezését. A túlzások és a nagy ellentétek – a romantika kedvelt eszközei – végigvonulnak a versen. " Nyolc századoknak vérzivatarja közt/ Rongált Budának tornyai állanak ". A honfoglalás óta sok mindent átélt az ország, de nem pusztult el. " Budának tornyai " nem csak a város, hanem az egész ország megmaradását jelképezik. A vár – és a haza -, ami sok " vérzivatart " és " ádáz ostromokat " kiállt, a " mostani " erkölcsök áldozata lesz.

  1. Maklári József vezényel - Kodály, (Berzsenyi): A magyarokhoz - YouTube
  2. Legfontosabb verseinek elemzése - Berzsenyi Dániel életpályája
  3. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1 verselemzés

Berzsenyi "A magyarokhoz" �d�ja els� 2 versszak�nak k�zirata [Digit�lis K�parch�vum - DKA-031208]

Ennek az időszaknak a története szédítően pergő és szerteágazó: a békekötésekre új háborúk jönnek, szövetségek keletkeznek és bomlanak fel, országok és tartományok cserélnek gazdát. Nem véletlenül nyitja Berzsenyi a verset az egyetemes forrongás képével: már ami 1807-ig, a vers keletkezéséig történt, az is ijesztő lehetett, és elég volt ahhoz, hogy veszélyérzetet keltsen. Magyarország, elsősorban a magyar nemesség közhangulata is hozzájárult a vers keletkezéséhez. Bécs mindent elkövetett, hogy a magyarokat megnyerje, mert a harcokhoz emberben, pénzben, gabonában a mi hazánk jelentette a fő bázist. Az osztrák kormányzat igyekezett eszmeileg befolyásolni a magyar nemeseket, az országgyűlések nyitó és záró beszédeiben dicsérte őket királyhűségükért és becsületességükért, hízelgett nekik, azt éreztette velük, hogy rajtuk a világ szeme. Ferenc császár egyik beszédében "Szívemnek legkedvesebb magyarjai! " megszólítással illette őket, és azzal zárta szavait: "Egyek voltunk, egyek vagyunk és maradunk mindaddig, míg a halál bennünket el nem választ. "

DKA-031208 Berzsenyi "A magyarokhoz" �d�ja els� 2 versszak�nak k�zirata: Eredetije a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�ban / �r� Berzsenyi D�niel k�zirat A magyar irodalomt�rt�net k�pekben Magyar irodalom t�rt�nete Berzsenyi D�niel (1776-1836), k�lt�, k�lt�szet, k�zirat, Magyarorsz�g Technikai adatok: JPEG k�p�llom�ny, 1320x779, sz�rke Forr�s: OSZK MEK

Füst Milán A magyarokhoz című verse 1930 körül keletkezett, és nehezen elképzelhető, hogy a magyar költészeti hagyományban álló, azt magáénak valló Füst ne tekintette volna előképének Berzsenyi Dániel azonos című, 1807‑es versét. Fenyegetettség tudata felhőzi mindkettőt, de míg Berzsenyi szövegét közvetlen háborús előérzet hatja át, Füst egy közelebbről körül nem határolt szellemi veszéllyel szemben óvná a nyelvet. "Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, / visszasüllyedjen a ködbe, / melyből származott / E nemes-szép alakzat (... ) Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával / ellepték világodat, / Áradás szennyével borították be a kertjeid, vad vízi szörnyek / ették virágaid, – majd a vad burjánzás / Mindent ellepett utána". Füst versének keletkezési idején az antiszemitizmus, a faji gondolat már teret hódított a magyar szellemi életben. Berzsenyi a sokasággal szemben a lélekre s a szabad népre apellál, Füst az anyanyelvre mint az öntudat forrására és hordozójára, mely másrészt a modern, mediatizált társadalmi életben a fizikai agresszióhoz vezető verbális agresszió gyors terjesztője.

A 11-12. versszakok felkiáltó mondataiban újra a dicső múlt nagysága zeng. Egyszerre van itt jelen a büszke öntudat és a csüggedt kiábrándulás. Az utolsó két strófában hangváltás következik, az ódai hangot az elégikus váltja fel. Összegzi fájdalmas tapasztalatait, játékszerek vagyunk csupán az örökké változó sors kezében, történelmi szükségszerűséggé emeli a pusztulást. A magyarokhoz (II. ), az előző költemény lemondó pesszimizmusával szemben a kezdeti riadalom a jövőbe vetett szilárd, optimista hitbe vált át. Történelmi háttere a napóleoni háborúk Európát megingató hatása. A vers minden korra érvényes erkölcsi ítéletet fogalmaz meg. Szerkezete harmonikusabb, mint az elsőé. Az első egység uralkodó érzelme a rémület, a megdöbbenés, a riadalom. Ezt a tenger vad, elnyeléssel fenyegető hullámaival fejezi ki. Az első strófában felidézett háborús rémület a következő kettőben az egész világot fenyegető véres zűrzavar látomásába csap át. Az eddig örökkévalónak hitt világ és rendje öszzeomlott, államhatárok törvények, szokások napról napra megváltozhatnak.

November 29, 2021