Magyarország Csatlakozása Az Európai Unióhoz

A határállomást éjfélkor több tucatnyian lépték át kezükben zászlóval, pezsgős poharakkal. Az éjféli órákban Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy másik térségében, a Bodrogközben is "megnyilt a határ". Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az országhatár mentén a sötétedés után őrtüzek gyúltak, a fáklyák élő láncot alkottak. A gyulai határátkelőhelyen elsőként - nulla óra után két perccel - Popa Mihály magyar állampolgár lépte át az unió határát. Milan Kucan, Szlovénia volt köztársasági elnöke pénteken, Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnökkel közösen vett részt a Bajánsenye-hodosi magyar-szlovén határátkelőhelyen rendezett EU-csatlakozási ünnepségen. A volt szlovén elnök kíséretében lévő Pavel Gantar informatikai miniszter emlékeztetett arra, hogy 15 évvel ezelőtt éppen a Szlovénia-Magyarország-Ausztria közötti hármashatár térsége volt az egyik legszigorúbban őrzött határ Európában. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Zalaegerszegen mondott ünnepi beszédet a csatlakozás tiszteletére.

Népszavazás Magyarország EU-tagságáról Kezdeményező Magyar Köztársaság Dátum 2003. április 12. Helyszín Magyarország Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? Eredmények Választójogosult 8 042 272 fő Szavazatok 3 669 252 db érvényes szavazat 3 648 717 db érvénytelen szavazat 17 998 db Távol maradottak 4 373 020 fő Igen szavazat 3 056 027 db Nem szavazat 592 690 db Igen Nem A Wikimédia Commons tartalmaz Népszavazás Magyarország EU-tagságáról témájú médiaállományokat. Magyarországi népszavazások Négyigenes népszavazás (1989) Magyarországi népszavazás (1990) Magyarország NATO-tagsága (1997) Magyarország EU-tagsága (2003) Magyarországi népszavazás (2004) Magyarországi népszavazás (2008) Magyarországi népszavazás (2016) m v sz A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45, 62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83, 76%-a támogatta a belépést.

A kérdés [ szerkesztés] "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? " A kampány [ szerkesztés] A csatlakozás melletti politikai kampányt fejtett ki a magyar kormány az összes parlamenti párt A csatlakozással szembeni politikai kampányt fejtett ki MIÉP Munkáspárt Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány [ szerkesztés] A népszavazás előtt a Medgyessy-kormány állami támogatásban részesítette a csatlakozást támogató szervezeteket, de az ellenzők nem kaptak támogatást. 2002. november 29-én létrehozták az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK), amely kuratóriumának elnöke Palánkai Tibor volt. AZ EUKK "tájékoztatás" címén különféle propaganda-rendezvényekkel és a 181-es hívószámú " EU-vonallal " igyekezett lakosság körében a belépés negatív hatásaitól való félelmet csökkenteni: például elterjedt volt az a rémhír, miszerint az EU bürokráciája be fogja tiltani Magyarországon a háztáji disznóvágást és a máktermesztést – s így nem lehet majd mákos tésztát sem készíteni többé.

Emlékezetes az EUKK-plakátkampány banális hangneme, amely a pénzügyi-gazdasági és politikai kérdések helyett a kulturális azonosulást tematizálta, például: "Nyithatok-e cukrászdát Bécsben? Igen! " Ezt sokan bírálták [2] illetve parodizálták [3] a kampány alatt és után. AZ EUKK működését utólag vizsgáló Állami Számvevőszék is több hiányosságot talált. [4] A belépés mellett agitáló értelmiségiek, sportolók, művészek stb. elsősorban az utazási szabadság növekedését hangsúlyozták. Noha 2003 januárjában még a lakosság több mint 60%-a jelezte részvételi szándékát [5] [6] és a szavazásig a részt venni kívánók aránya is növekedett, végül alacsony lett a részvétel, 45, 62%. Az érdektelenség egyik magyarázata lehet, hogy sokan eleve lefutottnak tartották a népszavazást, azaz nem látták érdemleges esélyét a csatlakozás elmaradásának. Ellenkampány [ szerkesztés] A SZMM EU-ellenes plakátja A csatlakozást ellenző szervezetek nem voltak képesek a támogatókéhoz hasonló szervezett kampány kifejtésére. A csatlakozást szinte kizárólag a nemzeti függetlenség feladásaként, az ország gyarmatosításaként írták le, többek között a Magyar Igazság és Élet Pártja.

  • Jancsó Nyika: marha jó buli volt A Pál utcai fiúk forgatása | MédiaKlikk
  • Népszavazás Magyarország EU-tagságáról – Wikipédia
  • Magyarország csatlakozasa az európai unióhoz
  • Tűzvonalban 2 évad 1 rész vad 1 resz magyarul

Okostankönyv

November 29, 2021