Mit Fedezett Fel Először Roald Amundsen
Az antarktiszi felfedezések hőskora Dr. John Murray ötlete volt, hogy szervezett expedíciókat küldjenek felfedezésre Forrás: Wikimedia Commons Ezt a korszakot az antarktiszi felfedezések hőskorának is szokás nevezni, hiszen az önjelölt kalandorok tömegével próbálták meg minél részletesebben megismerni az addig az ismeretlenség homályába burkolózó kontinenst. Az elnevezés (és a kezdeti lendület) Dr. John Murray a londoni Királyi Geológiai Társaságban tartott előadásáról eredeztethető, ahol az oceanográfus és tengerbiológus kijelentette, hogy szervezett felfedezésekre van szükség, hogy az Antarktisz kiemelt geológiai kérdéseire választ kapjunk. Telelés az örök hó birodalmában A Belga Antarktisz Expedíció volt az első, amelynek legénysége egy egész telet eltöltött a fagyott kontinensen 1898-ban. A csapatot Adrian de Gerlache vezette. Hajójuk, a Belgica a jég fogságába esett, így kényszerűségből maradtak a helyszínen: 1898 februárjától 1899 márciusáig itt várták, hogy hazajuthassanak. A Southern Cross Expedition tagjai fókát nyúznak Forrás: Wikimedia Commons Az első olyan expedíció, amely a kontinens szárazföldjén telelt át, a brit Southern Cross Expedition volt, amely 1898-ban indult útjára, és két évig járta a leghidegebb földrészt.
Terveiben a Déli-sark meghódítása is szerepelt, ezért erre koncentrált. 1910. június 7-én indultak el titokban, mivel Scott kapitány is a déli pólus felé igyekezett. 1911 januárjában elérték a Ross-jeget, és tábort vertek Framheimnél. A nyarat felkészüléssel töltötték, majd október közepén nekivágtak az útnak a Ross-jégen át, és egy gleccserhez értek, mely később Amundsen nevét kapta. Felértek a Sarki-fennsíkra, kutyaszánnal haladtak tovább és 1911 december 14-én elérték a Déli-sarkot. Kitűzték a norvég zászlót, és elindultak visszafelé. Még az odavezető úton zászlócskákat tűztek ki tájékozódási pontoknak, ez segítette őket a visszaúton. Scotték öt héttel később értek ide, és csalódottan pillantották meg a norvég zászlót. Az ő útjuk tragikus véget ért, mindnyájan az Antarktiszon lelték halálukat. Amundsen viszont ünnepelt hős lett, de nem tétlenkedett, a Maud nevű hajóval szervezett expedíciót az Északkeleti-átjáró felkutatására. 1926-ban Lincoln Ellsworth és Umberto Nobile társaságában léghajóval átrepültek az Északi-sark felett.
- Mit fedezett fel először roald amundsen magyarul
- Lamináló fólia a4 125 mikron
- Rtl klub tv műsor heti 2
- Predator z drop shot pergető bot
- Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel minta
- Miraculous 3 évad 13 rész magyarul
- Mit fedezett fel először roald amundsen
- Eladó gyerek bicikli 24 es español
- A gonosz özvegy | Családi Könyvklub
- Mit fedezett fel először roald amundsen der
- Harry Potter és a Halál ereklyéi - J. K. Rowling - konyv.de
- Jelek hogy már nem érdeklem teljes film
ggizi P >! 2017. június 4., 16:16 Voltam olyan szerencsés, hogy a közelmúltban eljutottam az oslói Fram Múzeumba, ahol a norvég sarkkutatók expedíciói vannak nagyon információ-gazdagon és érzékletesen bemutatva. Saját szemmel látni a hajókat (azok rekonstruált maradványait), a Gjöát, amivel Amundsen az észak-nyugati átjárót fedezte fel, és (Nansen korábbi hajóját) a Fram-ot, amivel (szintén Amundsen) a déli-sarkot hódította meg, elmondhatatlan élmény. Szembesülni ezen események zanzásított körülményeivel (még ha csak gondolati síkon is), hihetetlen érdekes volt. Így hát nem is volt kérdés, hogy hozzáolvassak a témához. Kezdésnek ezt a könyvet választottam. 1903. májusában a norvég Roald Amundsen elindul Gjöa [Gjøa] nevű hajójával és 6 társával, hogy megpróbáljon utat keresni nyugat felé, Alaszka irányába. Természetesen az örökös jégmozgás, a köd és a zátonyok elkerülése volt a siker legbefolyásolóbb tényezője. 3 évig tartott az útjuk, miközben két évet a hajóról elnevezett Gjöahavn [Gjøahavn, Gjoa Haven] kikötőhelyen tartózkodtak Kanada északi részén.
Roald Amundsen norvég sarkkutató, felfedező: 1872. július 16-án született hajóépítő és tulajdonos családból. Már fiatal korában lelkesen érdeklődött a felfedezők iránt, példaképének Sir John Franklint tartotta. 1889-ben szemtanúja volt Nansen sikeres visszatérésének, ekkor határozta el, hogy a sarkkutatásnak szenteli életét. Beiratkozott az orvosi egyetemre, de anyja halála után otthagyta az intézményt. A katonaság után munkát vállalt, egy Jeges-tengerre tartó hajón és letette a tiszti vizsgát. 1896-ban ráköszönt a szerencse. A Belgica vitorlás, Adrien de Gerlache kapitány vezetése alatt antarktiszi expedícióra készült, és Amundsent felvették másodtisztnek. Velük tartott Frederick Cook is, aki már Peary-vel megjárta az Antarktiszt. Az út során a kapitány skorbutos lett, ezért Amundsen vette át helyét. Az utazás sikertelen volt, de Amundsen tapasztalatra tett szert. Figyelme az Északi-sark felé irányult. Hamburgba ment a Föld mágnesességét tanulni Georg von Neumayertől. Vásárolt egy hajót, melynek Gjöa nevet adta.