A Zsidó Vallás Fő Jellemzői
- Református Tananyagtár DR. CZEGLÉDI SÁNDOR Archívum - Református Tananyagtár
- A zsidó vallás kialakulása és történelmi fejlődése az...
- A zsidó vallás fő jellemzői by Attila Mudri
Ezzel köszöntött be a zsidó vallásfejlődés klasszikus periódusa, s ekkor került sor az ősi vallási hagyományok egységes feldolgozására is: ennek eredményeként született meg a zsidó vallás szent könyve, a bibliai gyűjtemény. Az ókori zsidó vallásosság évezredes története során csaknem félszáz, Jahve szavait tolmácsoló irat került megfogalmazásra. A legkorábbi szövegrészek az i. évezred végén fogalmazódtak, az utolsó iratok keletkezésének ideje az i. 2. A két időpont között alakult ki a klasszikus zsidó vallásosság, a maga kidolgozott monoteizmusával. Ebből az anyagból származott a Mózes neve alatt fennmaradt, az I. évezred derekán összeállított gyűjtemény. Az öt mózesi könyv anyagában találjuk a világ és az ember teremtésének – más közel-keleti népek hagyományaihoz igen hasonló – feldolgozását. Ádám és Éva, Káin és Ábel, a vízözön vagy a bábeli torony építésének története a zsidó nép ősatyáinak (Ábrahám, Jákób és József) történetével folytatódik, majd a szövetségkötő Mózes életét és a zsidóság honfoglalásának eseményeit beszéli el.
Református Tananyagtár DR. CZEGLÉDI SÁNDOR Archívum - Református Tananyagtár
- A zsidó vallás fő jellemzői | Pécsi Tibor - YouTube
- Abb installációs készülékek gyártó kft kecskemét
- Csendes környéken, 5 szobás családi ház eladó! | Cseremix
- Koller Virág Instagram – Madeby Prid
- Friss allasok 8 oras hetfotol pentekig
- Református Tananyagtár DR. CZEGLÉDI SÁNDOR Archívum - Református Tananyagtár
- Az életben maradtak teljes film magyarul videa
- Jutavit Porc-Csont és Izom komplex 9 tabletta 120 db
- Croodék teljes film magyarul video 1
A zsidó vallás kialakulása és történelmi fejlődése az...
A zsidó vallás fő jellemzői: Palesztina történetének fő forrása a Biblia ószövetségi része (a zsidók szent könyve) Őrzi a kettős eredetet (ábrahámi=keleti, mózesi =nyugati) Ábrahám fia Izsák, annak fia Jákób, akinek 12 fia a 12 törzset jelképezi. Az éhínség elől Egyiptomba mennek, ahol József népe sokasodik, de a fáraó pusztulásra ítéli őket. Mózes a Sínai-fsz. -en bujdosva kapja meg az Úr parancsát a zsidók Kánaánba való vezetésére (égő csipkebokor) A sivatagban az Úr törvényeket ad népének (kőtáblák, tízparancsolat) Az üdvözülés a választott nép kiváltsága Salamon templomot épít Jeruzsálemben A Jahve-és az Elohim-kultusz egybeolvad (Úr, Isten): Jahve a zsidók felett uralkodó egyetlen Isten (a két megőrzött teremtéstörténet jól mutatja ezt) Salamon alatt (Kr. e. 970—930, X. sz. ) idegen kultuszok, halála után romló körülmények Próféták fellépése, akik az Úr büntetését jövendölik Jahve elhagyása miatt (kis-és nagypróféták, az engedetlen próféta: Jónás—története kritikával illeti a választott nép képzetét) Az ország szétesése, babiloni fogság A vallás megtartja a zsidóságot, de az istenhit át is alakul: Jahve a mindenség teremtője és a földkerekség egyetlen istene; szigorú monoteizmus Az Ószövetség kanonizációja (kb.
A zsidó vallás fő jellemzői by Attila Mudri
1) Ki Ábrahám fia? a) Mózes b) Izsák c) Benjamin d) Jákob e) Sámuel f) Jonathán 2) A zsidóság kire/mire várt, hogy kiszabadítsa őket? a) I-ten b) Mózes c) Messiás 3) A zsidó vallásban ki számit zsidónak? (HÁLÁCHÁ) a) akinek az apukája zsidó b) akinek az anyukája zsido 4) A sivatagban az Úr milyen törvényeket ad a népnek? a) pénzt b) kőtáblát c) fegyvert d) élelmet e) tízparancsolatot 5) Salamon hol épit templomot? (ZSINAGÓGÁT) a) Eilat b) Tel-aviv c) Haifa d) Netanja e) Askelon f) Jeruzsálem 6) Mit olvasnak imádkozás közben a) tóra b) biblia 7) Hol olvasható a zsidó vallás eredete? a) Ábrahám-könyve b) Jákob-könyve c) Mózes-könyve 8) Milyen hit a zsidó vallás? a) monoteizmus b) ateista c) politeizmus 9) A zsidó vallás többsége hol él? a) Izrael-ausztria b) Izrael-OLaszország c) Izrael-Hollandia d) Izrael-Amerika e) Brazília-Izrael f) Kina-Izrael 10) Melyik a zsidó vallás szimbóluma? a) Dávid-csillag b) Kereszt c) Félhold-csillag
A zsidó vallás esetében nem lehet vallásalapítókról beszélni, mert isteni kinyilatkoztatásból vezeti le önmagát. Történelmi szempontból csak Isten küldötteiről, "meghívottakról" vagy kiválasztottakról beszélhetünk, akik az emberek elé terjesztették az isteni kinyilatkoztatást. A zsidó vallásnak ezek az "atyái": a pátriárkák, Mózes és a próféták. Kr. e. 2000 körül a Mezopotámiában, Úr városa közelében élő Ábrahám hitt egy magasabb rendű létezőben, az egyetlen Istenben, aki teljesen más volt, mint kora népeinek istenei. Ez az Isten irányítója lett Ábrahám és ivadékai életének. Isten hívó szavára, felszólítására költözött Ábrahám családjával együtt Kánaánba. Isten megígérte neki, hogy az "Ígéret földjét" fogja birtokolni, hűségéért megsokasítja és híressé teszi leszármazottait, akik között ott lesz a "Messiás ". Halála után az isteni ígéret fiára, majd utódaira szállt. Ábrahám, Izsák, Jákob - a zsidó ősatyák szembefordultak a kánaánita népek vallásával, pogány természetisteneivel. A pátriárkák Istene egyre inkább kimutatja saját magasabbrendűségét a helyi- és törzsi istenségekkel szemben úgy, hogy kapcsolatba lép a pátriárkákkal, nevét az ő nevükhöz köti.